Minden tulajdonság akkor nevezhető harmonikusnak, ha a személyiségben nem túl kevés, vagy nem túl sok.

Még a legnemesebb szándék is nyomasztóvá válhat, ha az úgy éri a másikat hogy szinte agyonnyomja.
Ilyen tulajdonság a ?pedantéria? is, melynek szinonimái, illetve alkotórészei lehetnek a rend szeretete, az átlátható, tiszta környezet és részletező gondolko-dás akkor jelent komfortérzetet, ha nem okoz kínos alkalmazkodást a másik ember részére, hanem inkább jó érzést, harmóniát.

Amikor a precizitás alapos gondoskodó magatartással párosul, akkor mebízha-tó és megnyugtató személyiséggel állunk szemben. Ám ha a szőnyegen szőnyeg-védő van és a papucsot is le kell venni, a rojtok pedig csak derékszögben áll-hatnak, ott a gondolkodásmódban is sok a megrögzöttség, a kontroll kiterjedhet a másik ember korlátozására is, ami könnyedén megy át uralkodási vágyba.
Ha valaki kényszerítő erőt érez a dolgok folytonos ?élére állítására?, sőt zavarja a rugalmasság ezért csak egy síkon tud gondolkozni, akkor kézírása is merevséget, monotóniát tükröz, hegyes szöges kötővonalak, szűk szóközök és a formák hangsúlya jellemzi az írást.